Fényes már nagy volt hisz a világrémék hamar felnőnek. Én kipróbáltam a repülést vele nagyon hűséges szófogadó és nagyon szép - gyönyörűen repülsz mondtam majd leszáltunk Tomiékhoz. Becsöngettem majd Fényes gyorsan átrepült a kerítésen be a lakásba nagyon halkan. - Viharfelhő előugrott egy fa mögül csendesen (viszonylag) és gyorsan hazarepültem. -majd vártam. Egyszer csak bekopogott valaki. - hú vajon ki lehet hát tomi volt az (ki más). Felültünk fényesre és azt mondta nekem : ide nézz! Majd odasúgta fényesnek a fülébe : - tudom hogy menni fog amit gyakoroltunk. Majd megsimogatta és Fényes felszállt. Nagyon jól repültünk majd leszált róla Tomi és én irányítottam egyedül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése